KissKertész Team

A legtöbben tisztában vannak vele, hogy a legserényebb kerti munkák hónapja a március. Az időjárás azonban, ahogy azt az utóbbi években is tapasztalhattuk, kiszámíthatatlan. A hideg tél után gyakran hirtelen felmelegedés következik, és akad olyan is, hogy a dolgos kertészek munkáját egy-egy hirtelen fagy, esetleg havazás nehezíti meg. A növényeknek szüksége lenne arra, hogy téli álmukból felébredjenek, és felkészüljenek az egész éves feladatukra, azonban az egyre rövidebb és szeszélyesebb évszak megnehezíti dolgukat, és ezzel együtt a róluk gondoskodó emberek munkáját is. Egyre nehezebb megválasztani a megfelelő időpontot egy-egy kerti munka elvégzésére, de a meteorológiai előrejelzések figyelemmel követésével és egy kis szerencsével, valamint az esetleges fagyok bekövetkeztekor egy kis fagy elleni védelemmel, megalapozhatunk egész évre egy szemet gyönyörködtető, egészséges és termékeny kertet magunknak.

Feladatok a díszkertekben

Az örökzöld sövények éves visszavágását még időben végezzük el, akár a hónap elején, amely az erősebb hajtások kialakulásához fontos. Ezek kevésbé érzékenyek metszés után a fagyokra, mint például a gyümölcsfák.
A fagyok elmúltával a rózsák földdel, vagy avarral történő takarását eltávolíthatjuk, de érdemes a közelben hagyni, hogy újabb lehűlés esetén visszatakarhassuk még őket. Ezután megkezdhetjük metszésüket. Megfigyelések szerint akkor megfelelő az időpont, ha virágzik az aranyfa (Forsythia). A tearózsáknál szükséges az alapos visszametszés, hogy egész évben gazdagon tudjanak virágozni. Így az erősebb vesszőket 6-8 rügyre, a vékonyabbakat 2-3 rügyre érdemes visszavágni. Gondosan távolítsuk el az elszáradt, beteg részeket, amelyek további fertőzési forrást nyújthatnak a növényeknek. Az új hajtások akadálytalan növekedésének érdekében figyeljünk arra, hogy a legfelső rügy mindig kifelé nézzen. A futórózsákat, a rózsalugasokat is szabadítsuk meg a száraz, elöregedett ágaktól. A fiatal hajtásokon hagyjunk 15-20 cm-enként egy rövidre metszett csapot, amiből a virágot viselő hajtás tör majd elő. Az alanyból kinövő vadhajtásokat tőből távolítsuk el.
Az egyéb virágok és cserjék téli takarását is eltávolíthatjuk, amennyiben a föld hőfoka várhatóan már nem fog 0°C alá esni.
Amint beköszönt a jó idő, el lehet kezdeni az újonnan beszerzett fák és bokrok ültetését. Azok helyeit érdemes jó előre megtervezni, hiszen ezek eltávolítása, átültetése a későbbiekben kihívást jelent majd.
Neki lehet látni a bokrok metszésének is. Azonban figyelembe kell venni, hogy a kora tavasszal virágzókat (aranyvessző, törpemandula, orgona), valamint a tavasszal telepített földlabdás díszbokrokat nem szabad ilyenkor bántani. Ezzel szemben a szabadgyökerű, frissen ültetett bokrokat és a kevéssé elágazó cserjéket a jobb bokrosodás érdekében a talajfelszíntől 10-15cm magasra érdemes visszametszeni. A jezsámennek és a gyöngyvirágcserjének csak a csúcsát csípjük vissza, mert nehezen újul meg. Öreg bokrok áttelepítése esetén, ültetés előtt, a sérült gyökereket távolítsuk el, és az elöregedett szárrészeket radikálisan vágjuk vissza.
Kedvező idő esetén már a szabadba lehet vinni a fagymentes helyen teleltetett növényeket, pl. a leandereket, a babér-és pálmafákat.
Ültethetünk díszhagymát, liliomféléket. Enyhébb időjárás esetén az első krókuszok, nárciszok, tulipánok korábban kihajtanak és megjelennek. Rendszeresen locsoljuk a szárazabb helyen lévőket, és tartós műtrágya kijuttatásával biztosítsuk a szükséges tápanyagokat számukra, hogy sokáig szépíthessék kertünket.
Ilyenkor érdemes átültetni a balkonnövényeket, a dézsás és cserepes növényeket, amennyiben azok kinőtték már helyüket. Rakjunk 1-2 cm friss földet azokra, melyeket nem kell átültetni.
El lehet kezdeni előkészíteni a talajt a fűmagvetéshez, azonban annak elszórását ne siessük el, mert egy hirtelen jött fagy esetén a munkánk kárba vész. Amennyiben kertünkben már van gyep, tisztítsuk meg a lombmaradékoktól, mielőtt még rothadásnak indul. A gyökerek megfelelő besűrűsödése, tehát az első nyírás után végezzük el a gyep levegőztetését.
A levendulát és a zsályát csak hónap közepén-végén kezdjük metszeni. Ezeket a fajta növekedési erényétől függően vágjuk vissza. Magasságuk felére az erősen növőket, valamint egyharmadukra a gyengén növekedőket.
A hónap vége felé visszavághatjuk a díszfüveket is, hogy új szárak fejlődhessenek. Az időjárási viszonyok figyelembe vétele ennél a munkánál kifejezetten lényeges.
A hónap végén kerti tavunk kitisztításának is neki kezdhetünk. A tavi növényeink közül egy részük már hajtani kezd ilyenkor, így óvatosan kell dolgoznunk. Amennyiben van új szerzeményünk, azt is beültethetjük, ha fagyra nem érzékeny.

Munkálatok a veteményeskertekben

Bár a veteményeskert kialakításában nincs akkora rutinunk, ennek kialakítását és gondozását általában a kerttulajdonosok végzik. Azért íme néhány általános tudnivaló a márciusban elvégzendő feladatokról.
A talaj előkészítése és a korai zöldségfélék vetése a legfontosabb tennivaló ebben a hónapban. Kapával vagy más talajlazítóval fellazítjuk és jól elgereblyézzük a jobb esetben már ősszel felásott és megtrágyázott földet, majd érdemes egy kis komposztot a felső talajrétegbe bedolgozni.
Azokat a zöldségeket, melyek az átmeneti lehűlést elviselik, március második felében el lehet vetni a szabadba. Ezek a sárgarépa, zöldborsó, hónapos retek, petrezselyem, tépősaláta magvai. Ilyenkor érdemes a fokhagyma gerezdjeit és a vöröshagyma dugványait is elültetni. A koraiságot lehet fokozni azzal, hogy fólia vagy fátyolfólia alá helyezzük őket.
Fontos már ekkor figyelni a gyomnövényekre, melyek gyorsan elszaporodnak. Még virágzás előtt feltétlenül távolítsuk el őket.
Aki kedvet kap egy kis palántaneveléshez, az ilyenkor vethet zeller, karfiol, brokkoli, paradicsom, paprika, uborka magokat. Természetesen ezeket még nem lehet a szabadban tartani.
A nagyobb évelő fűszernövények is szabadföldbe ültethetők már. Ilyen például: a lestyán, a citromfű vagy a mezei sóska.
A hónap vége felé vethetjük szabad földbe a gumós és gyökérnövényeket például a burgonyát, csicsókát vagy tormát.

Tennivalók a gyümölcsöskertben

Elérkezett az idősebb, termő gyümölcsfák koronaritkításának, metszésének az ideje. Ahhoz, hogy a későbbiekben minden gyümölcsöt elegendő napsütés érjen, és megfelelő termést hozzanak létre, a sűrűn álló, az egymást keresztező és egymással rivalizáló ágrészeket és vesszőket tőből ki kell metszeni. Rákos és fagyott sebeket a keményebb fagyveszély elmúltával ki kell vágni, és szakszerűen le kell kezelni.
A csonthéjasok, mint a kajszi, az őszibarack, a szilva, a cseresznye, a meggy és a mandula metszésével még mindig óvatosan bánjunk. Hideg időben ezeknél a gyümölcsfajoknál semmilyen metszési műveletet ne végezzünk. Ennek növényvédelmi okai vannak. Télen a sebeken át fertőznek ugyanis azok a kórokozók, amelyek a csonthéjasok gutaütéses, ágrákosodásos pusztulásáért felelősek. Ha ezek bejutottak a fák szöveteibe, onnan nem tudjuk őket kiirtani, és a fák lassú halálra vannak ítélve. Eltérő mértékben, de valamennyi csonthéjas faj veszélyeztetett, de a legérzékenyebb a kajszi és az őszibarack. A téli metszésnél nem tudjuk megakadályozni a fertőzést. Akár virágzás közben is metszhetünk, a lényeg az, hogy mnél közelebb legyünk a virágzáshoz.
A télire betakart fagyérzékeny fügebokrokat kibonthatjuk, az öreg, száraz ágakat vágjuk ki.
A szamócaültetvényt tisztítsuk meg a beteg levelektől virágzás előtt. Figyeljünk arra, hogy a növény szívleveleit ne sértsük meg. Lazítsuk az ágyás talaját. Szórjunk ki komposztot és mulcsot.
Ilyenkor lehet a ribiszkét és a köszmétét tőosztással szaporítani. Ássuk ki a töveket minél nagyobb gyökérzettel, majd ásóval vágjuk 2-3 részre, hogy minden tövön legalább 3 fiatal hajtás maradjon. Az új töveket ezután már végleges helyükre ültethetjük.
A magas törzsre oltott egres és ribizlibokrok támasztékait ellenőrizzük, ha szükséges, rögzítsük ismét stabilan a támoszlophoz.

Növényvédelem

Elsősorban teremtsünk ideális életfeltételeket növényeinknek. Ahhoz, hogy a növény elég erős legyen a kártevők elleni védekezéshez megfelelő termőhely, elegendő tápanyag szükséges.
Veteményeskertünk mellett a gyepünk is igényli a szerves trágya vagy komposzt beforgatását a talajba, így az is részesüljön indító trágya kijuttatásában, hogy egész évben szép füvünk lehessen.
Legkésőbb márciusban el kell kezdeni a kártevők, gombák elleni védelmet. Lemosó permetezést célszerű alkalmazni minden lombhullató növénynél, sőt érdemes az egyéb fából készült tárgyaknál is (oszlopok, kerítés, kapu stb.). A bordói lé tökéletesen megfelel erre a célra és bárki számára beszerezhető. Ez a szer teljesen környezetbarát, emberre, állatokra, növényekre nézve ártalmatlan. Ezen kívül egyéb réz alapú lemosók is használhatók, mint például a Rézoxiklorid, és a rézhidroxid alapú Champion.
A levéltetvek ellen már márciusban kell védekeznünk. Ezek az apró élősködők legjobban a friss hajtásokon támadnak, mivel a nedveket szívogatják. Amennyiben észleljük őket növényeinken valamilyen rovarölő szerrel kezeljük. Ilyen például a Mospilan. Egy környezetkímélőbb módszer lehet a levéltetű ellen a szappanos lemosás (1 liter víz, 1 evőkanál kenőszappan, kevés spiritusz). Alkalmazhatunk védekezésként paraffin készítményt a pajzstetű és a gyapjas pajzstetű esetében, mely egyben levélfényesítő is.