Októberi teendőink a kertben

Megérkezett az októberi hűvös idő, növényeink vegetációs időszakuk végéhez közelednek. Így is számtalan teendő akad a kertekben. Sok szeptemberben elmaradt feladatunk még most is elvégezhető, úgyhogy aggodalomra semmi ok. Munkánk gyümölcsét főleg a következő évben élvezhetjük, de sok fáradtságtól és esetleges problémától óvhatjuk meg magunkat, ha már most előkészülünk a tavaszra. 

Díszkert

Ezekben a jó időkben pázsitunk még továbbra is igényli a rendszeres öntözést és fűnyírást. Még mindig lehetőségünk van az összetömörödött, és esetleg gyomos, mohás gyepünk talajlazítására és szellőztetésére. Tavasztól őszig a fű rengeteg tápanyagot használ fel a földből, így ilyenkor ezeket ajánlott akár szerves-, akár műtrágyával pótolni. Még a hidegek beállta előtt lehetőségünk van füvünk újra telepítésére vagy felülvetésére. Amennyiben sok lombos fánk van, ügyeljünk arra, hogy a leveleket távolítsuk el a pázsitról, hogy elejét vegyük a gyeppel kapcsolatos problémáknak. Komposztáljuk, vagy vágjuk össze őket és használjuk ágyásainkban talajtakaróként.

Számtalan növény ültethető még ilyenkor, úgyhogy tervezzük meg virágos ágyásainkat, és elő a kis ásókkal! A dísznövények közül vethető a hunyor, a kétéves ligetszépe, az inkaliliom, a csillagfürt, tél végéig a nőszirom. Ültethetünk rózsákat és rododendronokat is, valamint tavaszi hagymás virágainkat is földbe dughatjuk még. A gyógynövények közül, amely dísznövény is egyben, vethető a körömvirág. Ez a hónap a legalkalmasabb új fák, vagy bokrok, valamint a lombhullató sövények telepítésére. Érdekességképpen október lehetőséget biztosít a hazánkban egzotikusnak számító kiwi ültetésére is. A telepítést követően erőteljesen metsszük vissza a növényt, melyet remélhetőleg tavasszal erős, fiatal hajtásokkal fog meghálálni.

Növényszaporításra is megfelelő időpont az október. Fás dugványozással jól szaporítható a díszcserjék közül a som, az aranyvessző, pillangócserje, bangita félék, cserjés pimpó, hóbogyó, jezsámen, néhány rózsafajta, díszfák közül pedig a fűz. Most még vághatunk hajtásdugványokat leandereinkről. Az évelők tőosztását és áttelepítését is elkezdhetjük a téli felkészülésre elegendő időt hagyva. Ez az idő előnyösebb számukra, mint a tavaszi beavatkozás. Vágjuk vissza a föld feletti szárukat, kurtítsuk meg a gyökérzetüket is végleges helyükre történő telepítés előtt. Tegyünk érett szerves trágyát, vagy keverjünk komposztot az ültetőgödörbe.

Trágyázzuk meg a mediterrán dézsásokat és az évelő fűszereket még a téli pihenő előtt, hogy a hajtásaik kellőképpen fásodjanak.

Ilyenkor lehet új sziklakertet is létesíteni, vagy ha már van, akkor visszavághatjuk a benne lévő évelőket.

Úgy tűnik a fagyok csak novemberben fognak beköszönteni, de azért nem árt felkészülni. Ajánlott rendszeresen figyelni az időjárásjelentést, nehogy egy hirtelen jött lehűlés kárt tegyen a növényeinkben. A kannavirágokat, kardvirágokat és dáliákat ássuk ki, szárítsuk, tisztítsuk meg, és tároljuk hűvös, fagymentes helyiségben.

2-3 kemény fagy után, amikor a levelek barnulni kezdenek, vágjuk le a lágyszárú évelők szárait és leveleit. Ezután tegyünk talajtakarót az évelő virágos kertbe. Segít megőrizni a talaj nedvességét, és megvédi a gyökérzetet egy 2,5 cm-es szalma-, vagy apróra vágott levélréteg.

Költöztessük be a fagyérzékeny cserepes növényeket a kertből, teraszról. Ilyenek például a citrusfélék, amarillisz, leander.

Medencénket és kerti tavunkat is lassan téliesíteni kell. A kerti tó növényeit helyezzük teleltető helyükre, vagy a vízmentesített és letakart medencében is maradhatnak.

Zöldséges és gyümölcsös

Lassan a szüretek és betakarítások végére érünk, de azért van még tennivaló bőven a veteményeskertekben is.

Amikor napos, száraz idő van, ássuk ki a földből a burgonyát. Szerencsénkre jelenleg az időjárás kedvez nekünk ebben. Mindig alaposan tisztítsuk le a gumókról a koszt, és hagyjuk őket száradni, mielőtt a gumókat fagymentes, sötét helyre rakjuk. Az édesburgonya és a csicsóka gumóit is felszedhetjük fagymentes napokon, és esetükben is hasonló módon járjunk el. Ilyenkor kell leszednünk az utolsó babokat is, a leveleit kiválóan felhasználhatjuk a komposztba, a gyökerek pedig maradhatnak a földben, mivel a nitrogénkötő gyökérgumó kifejezetten jó trágyája lesz a jövőben. Betakaríthatjuk a sárgarépát és a káposztát is. Ha a káposzta külső leveleit megsózzuk, akkor a benne rejtőzködő meztelen csigákat kitűnően kiűzhetjük, és megelőzhetjük, hogy megrágcsálják a leveleket. Szedjük le az esetleg még megmaradt zöldparadicsomokat is, még a fagyok előtt. Készíthetünk belőlük zöldparadicsomos chutney-t vagy hagyjuk beérni a lakásban. Ugyan nem kell kapkodni a sütőtök és a pézsmatök felszedésével, de ha az indák teljesen elszáradtak, jobb fedél alá hozni őket. Ebben a hónapban szedhető még a hosszú tenyész idejű karfiol, a cikória és a cékla.

Akadnak olyan zöldségek, amiket még most is elültethetünk. Nincs még késő kiültetni a dughagymát és a fokhagymát. Lóbabot is vethetünk, hogy tavasszal hamarabb fejlődésnek induljon és teremjen. Vethetünk saláta és spenót magokat is. A rövid tenyészidőjű, korai zöldség fajok, mint a petrezselyem, sárgarépa, borsó, sóska, spenót, őszi mák, zöldborsó alkalmasak tél alá vetésre is. Kikerülhetnek az áttelelő kelkáposzta palánták is. Az áttelelő káposztafélékről (pl. karfiol) a sárguló leveleket távolítsuk el ilyenkor, hogy elősegítsük további fejlődésüket.

Gyümölcsök közül is akad még pár szüretelni való. Bizonyos alma-és körte fajták még most is szedhetők (pl. Jonathan, Jonagold, Téli esperes). Fagyokig még érnek a folyton termő málnák. Ilyenkor lehet elkezdeni szüretelni a birset és a naspolyát. Pár szőlőfajta is teremhet még. Olajos magvaink, a dió, a gesztenye, a mogyoró és a mandula is gyűjthető már.

Amikor már az összes gyümölcsöt összegyűjtöttük a kertünkből, megkezdhetjük az alma-, körte- és birsfák metszését. Akár tél elejéig is várhatunk vele, de mindenképp gondoljunk a megfelelő sebkezelésre és permetezésre a betegségek megelőzése érdekében.
Ilyenkor kell megmetszenünk a piros- és fekete ribiszkét, valamint az egrest is, és ez a hónap a legkedvezőbb a málna- és szederbokrok gondozására, és az új hajtások szétültetésére is.

Őszi fás dugványozással nagyon jól szaporítható a ribiszke, az egres, az eperfa, a birs, és a füge.

Miután a szamóca leért, takarítsuk ki az ágyást, vágjuk le a növény felső részét, szedjük le az elszáradt leveleket és tépjük le az indákat is. 

Az ágyások megüresedésével ajánlott felásni és megtrágyázni a nyár folyamán kihasznált, kötött talajt. Törekedjünk arra, hogy minél mélyebben lazítsuk fel. Érdemes a nagyobb földtömböket meghagyni ásás után, mert a giliszták úgyis szétzúzzák, hogy a trágyához hozzáférhessenek. Emellett a talajban levő víz megfagyása, aztán megolvadása tavasszal lazává teszi a talajt, így könnyebb dolgunk lesz. A homoktalajú kertekben inkább tavaszra érdemes hagyni ezt a munkát, mert a fellazított és fedetlenül maradt homokot a téli szelek elhordhatják.

A sok szüret és őszi ágyástakarítás következtében komposztládánk feltehetően megtelt. Ilyenkor jó alkalom nyílik arra, hogy felgyorsítsuk a bomlási folyamatokat. Ügyeljünk rá, hogy inkább nyirkos legyen a tartalom, mint átázott, de a legfontosabb, hogy melegben legyen. Ezt letakarással segíthetjük. Valamint a bomlás beindítását elősegíti, ha fekete nadályunk is van a komposztban.

Már a levelek is elkezdenek hullni, így érdemes lehet egy levéltárolót készítenünk. A későbbiekben még értékes forrás lehet számunkra. Négy cöveket szúrjunk a földbe, és rögzítsünk köréje dróthálót. Tömjük meg száraz levelekkel, és hagyjuk állni egy évig. 

Növényvédelem

Bár a betakarítás a vége felé jár, a levél is egyre kevesebb a fákon, továbbra sem feledkezhetünk meg növényeink kártevők elleni védelméről. A beteg vagy rovarokkal fertőzött növény-anyagot távolítsuk el kertünkből, mert az áttelelési szakaszban levő betegségeknek és kártevőknek melegágyai lehetnek. Ezek következő tavasszal újra elkezdenek szaporodni és megtámadják az új növényeket és terméseket.

A lehullott lomb összegyűjtése és megsemmisítése, vagy permetezése kifejezetten fontos bizonyos megbetegedések esetén. Ilyenek például a peronoszpóra gombás betegségek, a diófák levelein kialakuló barna foltokat okozó gnomóniás levélfoltosság gombája (itt a kórokozó a dióburokban telel át, így fontos azok megsemmisítése is), meggyfák moníliás pusztulása. Ajánlott még ezek ellen egy őszi, rezes gombaölő szerrel végzett szezonzáró lemosó permetezést is végezni. Nem tanácsos nagyon későre hagyni a permetezést, mert a kórokozók jobban ellenállnak a gombaölőszereknek hideg időben. Az ágak, vagy később az egész fa elszáradásából következtethetünk a kajszifák gutaütésére. A kórokozók sebeken keresztül fertőznek ősszel, ezért lombhullás után metszeni, permetezés nélkül nem szabad.

Az áttelelő kártevők ellen rovarfogó szalagot helyezhetünk a gyümölcsfák törzsére szüret után. Ezeket december elején vegyük le és égessük el.

A seregélyek és a rigók  kártételét mérsékelhetjük szőlőszüret idején, ha vízzel telt edényeket, vagy darabokra vágott görögdinnye hulladékot helyezünk a szőlősorok közé. A kellemetlen darazsak számát is csökkenthetjük ecetes, cukros vízzel töltött, szűkülő szájú üvegek kirakásával.

Ahol paradicsomvész, esetleg burgonyavész volt a kiskertben, a növényi maradványok összegyűjtésére, és elégetésére kifejezetten nagy hangsúlyt kell fektetni. Ennek hiányában a kórokozó a talajban marad, és nagy eséllyel következő évben is megbetegszik a paradicsomunk és a burgonyánk, főleg a vetésforgó betartása nélkül.